Az elmúlt hét a rég nem látott ismerősökkel való találkozók és születésnapok ünneplésének jegyében telt. Minden nap egy ebéd vagy vacsora keretében találkoztam valakivel, kedden pl. "swingest"-re mentünk több születésnapot megünnepelni. Mint az közismert sokrétű tánctudásom következtében e táncfajta elsajátítása sem okozott különösebb nehézséget, ám azt az est végére megállapítottam, hogy nem lépek professzionális táncosi pályára, mert még a végén óriási sztárrá válnék.
Szombaton az elmélkedésnek, kirándulásnak szenteltem a napomat, s ellátogattam Róma egyik (ha nem a legszebb) parkjába a villa Doria Pamphilij-be, fenti kép is itt készült. Egész délután a forró napsugarak melegében fürdőztem, könyvet olvasva, eszegetve, olykor szunyókálva. Majd jó pár km séta után konstatáltam, hogy eltévedtem, ám zseniális leleményességemnek köszönhetően végül rátaláltam a helyes - parkból kivezető - útra, így az estémet egy újabb születésnap ünneplésével tölthettem "Eataly"-ban (ez 1 nagyon híres szinte csak olasz termékeket forgalmazó étterem, és élelmiszer bevásárlóközpont), ahol ittlétem egyik legfinomabb (s egyben legdrágább) pizzáját fogyasztottam el.
Vasárnap új sorozatot kezdtünk el az Istentiszteleten: a következő hetekben a Példabeszédek könyvét fogjuk tanulmányozni témakörök alapján. A tegnapi első alkalom a bölcsességről szólt, annak gyakorlati oldalát bemutatva. Istentisztelet után egy közös gyors ebéd, majd irány a villa Giuliaba, ami Róma egyik legszebb etruszk kori múzeumháza. Próbáltunk az Angyalvárba is bejutni, de a közel 100 méteres sor után úgy döntöttünk, hogy ezt egy másik alkalomra hagyjuk, inkább egy hosszú sétát tettünk az "óvárosban", majd hazaérve végig kellett szenvednem csapatom kínlódását, ezért egy jófajta magyaros vacsorával vígasztaltam magam, majd hamar nyugovóra tértem.
Csak tudnám, miért rohannak el így a hétvégék...
