Fenti cím valójában egy idézet középiskolai osztályfőnökömtől.
Egy rettegett idézett, mely azt jelezte: irány a tábla, felelni matematikából! (mind a mai napig évi 1 rémálmomban előjön:))
Jelen bejegyzésem aktualitása abban rejlik, hogy az elmúlt napokban kapott hírek gyors és radikális változások sorozatát indítja el hétköznapinak eddig sem mondható életemben.
A minap értesítettek ugyanis, hogy pár hét, s készülhetek régóta várt-halasztott vállműtétemre.
Ennek következtében - ahogy fenti képen is illusztrálva vagyon - paripámra szállok kedden (február 09.) s "jobbra el" (Cézár) veszem az irányt. Kb. 2 hónapot leszek otthon, addig remélhetőleg rendeződnek a rendezendő dolgok több szinten is.:)
Megvallom nem jön jókor ez az esemény, épp kezdtem visszarázódni az itteni mindennapokba, kihívásokba. Igen színes napok állnak mögöttem, s érdekes tervek-ötletek megvalósításán dolgoztam.
Egy nehéz, ugyanakkor nagyon kellemes, jókedvű időszak vége ez, ám hiszem, remélem, szeretném, hogy egy új, kihívásokkal teli fejezet első pár sorát kezdhetem írni a jövő héttől.
A blog természetesen szünetelni fog, ám az a kérésem a kedves olvasó felé, hogy amennyiben lehetősége van rá, tegye könnyebbé a szép magyar budapesti életbe való visszailleszkedést: jó lenne minél több időt tölteni veletek, szóval én ráérek, találkozzunk!
Egy nagy bátorítással rendelem el a blog újabb szünetelését: Istentől szívhez szóló Igét kaptam nemrég. Ugyanazt az Igét, melyet kijövetelemkor kaptam. Ez szépen csokorba foglalja az elmúlt időszakot, amit e csodás-káosz városban töltöttem:
"De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az Úr, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!" (Ézsaiás könyve 43:1-3)
Arrivederci Roma!
