Általában a szerda a legrosszabb nap a héten (na jó, lehet, hogy a hétfő után a 2. legrosszabb:)), de ez a szerda nem ilyen volt. A munkahelyen elvégeztem az első nagyobb rám kirótt feladatot, az értékelés kedves volt, de a lényege az volt, hogy bőven van még hova fejlődni…Így rögtön kaptam egy fordítást (egy ellenkérelmet kellett lefordítanom olaszról angolra, de bővebben nem fogok írni róla, nehogy menten elaludjon a kedves olvasó, aki megtisztelt azzal, hogy idáig eljutott:))
Munka után nagyon fáradtan, de annál nagyobb izgalommal és várakozással tettem eleget a vasárnap megismert lelkipásztor és felesége invitálásának, elmentem hát hozzájuk, ahol kedves fogadtatásban volt részem: sokféle pizza és üdítő társaságában kezdtünk el 7-en beszélgetni, a hangulat igen családias és közvetlen volt (amit én ugyebár nagyon szeretek:)). Először nagy általánosságban, mindenféle minket érintő aktuális témákról beszélgettünk, majd 1 bibliai Igéről. Idén a Márk evangéliumát fogják /fogjuk tanulmányozni, egy kicsit más, különleges módon, arra is figyelemmel, hogy vannak (lesznek) a társaságban olyanok, akik hisznek Istenben, s olyanok is, akik nem.
Az egésznek az a lényege, hogy először mindenki magában olvas el egy rövid Igeszakaszt (mindenki ugyanazt), kicsit forgatja, elmélkedik rajta, majd megjelöli azt a fő szót, gondolatot, ami megragadta elsőre. Ezután ezekről folyik a beszélgetés. Nagyon jó, mert nincs vallásos szaga, igen sokféle gondolat jön elő, aki szeretné, írok neki erről részletesebben:))
Az egyik fő mondanivalója számomra az volt az alkalomnak, hogy ha egyedül van az ember, akkor sincs egyedül, Isten mindig ott van mellettünk. Ezt eddig is tudtam de jó volt most ismét hallani:) Szóval ismét üzenem annak, aki esetleg egyedül érzi magát: forduljon bátran Istenhez, s máris nincs egyedül!!!
Majdnem hajnali fél 1 volt, mire hazaértem (no nem azért, mert az alkalom ilyen hosszú volt), hanem utána még beszélgettünk. Nagyon kellemes, hasznos este volt, amennyiben lesz lehetőségem, legközelebb is megyek!:)
