Miután tegnap (azaz már ma) hajnali 3-ig emésztgettem a kommenteket, melyek tegnapi ártatlannak és szellemesnek szánt bejegyzésemre érkeztek (ezért ehelyütt ismét és utoljára szeretném hivatalosan megkövetni mindazon katolikus és pápaváró testvéreimet, akik megbántódtak soraimon), ma nem láttam esélyét és értelmét a délelőtti füsttúrának, annak ellenére, hogy már 8-kor felkeltem, hogy odaérjek.
Ám a lélek (azaz pontosítok: az ÉN lelkem, mielőtt valaki ismét félreértene) visszahúzott az ágyba (mert úgy számolgattam, elmélkedtem, hogy ma délelőtt nem lesz fehérség a Sixtus kápolna felett), tehát aludtam tovább. Így hát az olasz közszolgálati TV-ből figyeltem a 10:30-11 óra közötti időintervallumra ígért esetleges fehér füstöt – eredménytelenül. Ezért 11 órakor útnak indultam, hogy megnézzem a 12 órára ígért jelet, azonban valószínűleg Dugovics Títuszra tekintettel (mégiscsak az ő tiszteletére szólnak a harangok) a nap fele előtt 20 perccel megszületett a mai első, s legfontosabb hír, miszerint a földkerekség jelenlegi legfontosabb füstjének színe fehér...ööö ...azaz szürke...nem, nem: fekete! Hogy miért vagyok/voltam ilyen bizonytalan? Azért, mert először fehéres volt a színe majd szép lassan befeketedett. Lehet, hogy ez már egy jó előjel a ma estéhez? Persze a föld többi füstjének fel sem tűnik, hogy mi történik (max. a szürkéknek), nekünk azonban fontos jelzés, ugyanis azt jelenti, hogy a fehér elvesztette a lehetőséget arra, hogy legalább döntetlenre hozza a „fumata” csatát, ugyanis így már 3:0 a meccs állása (igaz, a mai első fekete találat láthatatlan volt). AZONBAN végül úgyis a fehér fog győzedelmeskedni ebben a füstháborúban, mert a Jó mindig győz a gonosz felett, a fehér mindig legyőzi a feketét (mint például a Gyűrűk Urában is:))
Miután nem értem oda a térre, hogy lássam a fekete jelenséget, már a metrómegállótól nem messze visszafordultam. No esetleg délután-este hátha meglátjuk kikukucskálni I. Ferencet/ II. Pétert (?) fenti bálkonról.
