Vasárnap reggel időben kipattantam az ágyból, hogy gyorsan elkészülve templomba menjek. Mint már írtam ez nem 1 „klasszikus” templom épületben lévő gyülekezet, hanem 1 moziklubban gyűlnek össze az emberek hétről hétre, hogy hallgassák Isten Igéjét és annak magyar(azaz itt olasz)ázatát:)).
Fenti kép is ebben a klubban készült, annak előterében van 1 kis büfé, itt szoktunk finom sütik mellett beszélgetni az Istentiszteletek után. [képzeljétek, van „vasutas-szelet” is!!!:)), el sem akartam hinni, amikor először megláttam, hogy drága nagymamám sütije elevenedik meg a szemem előtt, 1 sütikészítő versenyen tuti ez nyerne!!:))]
Igazából ez a vasárnapi volt az utolsó alkalom ezen a helyen, mert jövő héttől 1 máskor „jazzkluklub”-ként működő helyszínen lesznek az alkalmak. Az ugyanis nagyobb, több ember elfér, remélhetőleg azt is hamarosan kinövi a gyülekezet.
A fiatal lelkész tényleg nagyon lelkes és eltökélt, emellett kiváló prédikációkat tart (erről majd később részletesebben)
Minden vasárnap van Úrvacsora is az Istentisztelet keretében, ezen a vasárnapon én oszthattam a kenyeret. Egyszerű feladat, tudom, de örültem annak, hogy ezáltal is kezdek tagja lenni ennek a kis közösségnek, mely ráadásul most áll nagy változás előtt, s úgy néz ki, hogy ennek én is részese lehetek.
