Azt mondtam magamnak: "Oké, akkor ez, amit olvastam valószínűleg azt jelenti, hogy most fel kell adnom az eddigi szép és kényelmes életet, helyeket ahol voltam" , egy kicsit meg kell húzni azt a bizonyos övet", mert amíg nem találok munkát, nem engedhetek meg magamnak a szebb / drágább helyet, mint a 300-320 euró havonta.
Folytatva a keresgélést egy itteni kedves ismerősömmel a következő hirdetést találtuk: „Azonnal kiadó berendezett szoba, saját fürdőszobával egy tágas, nemrég felújított lakásban, maximum 1-2 hónapra. Ára 300 Euro havonta, minden költséggel együtt. Rögtön felhívtam a srácot, és lefixáltam egy időpontot csütörtök estére. Izgatott voltam, és kezdtem reménykedni, hogy talán ez lesz a megfelelő lakás, sőt, ideális (ár és időtartama vonatkozásában, ám elsősorban a környék miatt, ahol „érdekes módon” pont aznap délelőtt sétáltam…:)). Imádkoztunk is közösen ezzel az ismerősömmel, hogy hadd találjam meg miharamabb (azaz ebben a lakásban) elhelyezésemet a következő 2 hónapra. Útban a lakás megnézése felé mindenhol Afrikával kapcsolatos dolgokat láttam (feliratokat, kifejezéseket, plakátokat)
Még mindig volt egy csomó időm a lakás megtekintéséig, így elkezdtem imádkozni és sétálni. Egyszer csak a Magyarország téren találtam magam (furcsa... :)), s megláttam egy templomot. Úgy döntöttem, hogy bemegyek, mondván ott meleg van, és akkor ott tudok kicsit imádkozni és Bibliát olvasni csendben. Miután beléptem ebbe a kívülről picinek tűnő, de belül bazilikai magasságokat elérő templomba megláttam a templom közepén egy nyitott könyvet. Kíváncsi voltam, mi van benne, mert úgy éreztem, hogy egy fontos üzenet lehet benne számomra. Ezért odamentem, és elkezdtem olvasni a következőket: " Márk evangéliuma 6. rész 7-13 versek”!! Azaz PONTOSAN ugyanaz az Igerész, melyről előző este beszélgetünk a Bibliaórán. Hihetetlennek tűnt, de egyben nagyon bátorító volt Istennek ez a már-már kézzelfogható üzenete!! Számomra ez hangsúlyozta annak fontosságát, hogy tényleg milyen lényeges az, hogy vigyük az örömhírt az embereknek. Azonnal hívtam is néhány ismerősömet, hogy elmeséljem ezt a már-már szürreális történetet:)
Aztán megnéztem a lakást. A srác aki kiadja eléggé maffiaarcú közgazdász (épp munka nélkül), de ismerte az egyik római magyar ismerősömet, a másik srác egy szakács, s van a lakásban egy csaj is, aki ráadásul magyar....ÉS az egyik albán ismerősöm ismeri is....! A lakásban van egy szép, tágas nappali, fürdőszoba és konyha. A konyhából nyílik egy mini szoba (fele akkora mint az amúgy is pici otthoni szobám, melyben egy ágy, egy kis szekrény és egy éjjeliszekrény fér el, s kapcsolódik hozzá egy privát mini WC. „Ez lenne az új hely, ahol lakni fogok?" - Kérdeztem Istentől, a bérbeadótól és saját magamtól is egyben! A válasz pedig ez volt: Igen! Egyből eszembe jutott az aznap olvasott rész első mondata: Ha van egy álmod, hajlandónak kell lenned arra, hogy bizonyos dolgokat feladj érte”.
Egy picit még bizonytalankodtam, kértem egy pár óra haladékot a sráctól, meg akartam nézni egy másik lakást (amit bár hívtam, de nem vették fel, s ekkor értettem meg, hogy nem szabad „nyitva hagyni” egyéb lehetőségeket, ajtókat, hanem egyre kell fókuszálni amiről aznap szintén elmélkedtem:)). Végül "bátorságot" vettem, és úgy döntöttem, hogy ez lesz az a "szoba", ahol a következő 1 vagy 2 hónapot el fogom tölteni. Így felhívtam a srácot, lefoglaltam a helyet, ahova vasárnap (01.27.) lehet költözni…Mondanom sem kell: békességgel, nyugodtan feküdtem le aludni ezen az estén, hiszen Istennek köszönhetően találtam szállást, jó környéken, szép helyen, minden képzeletemet felülmúlva 1 ágyas szobában (még ha az picike is)!!
