Már pár napja nem írtam bejegyzést, valószínűleg azért, mert a pápaválasztás kimerítette „ihletettáramat”. Lehet, hogy a csúcson kellett volna abbahagyni a blogírást.:)) Mindazonáltal, mivel páran kíváncsiak mi történik velem mostanában, folytatom a bejegyzéseket.
Napomat egy albérleti szoba megtekintésével kezdtem. A környék ígéretesnek tűnt, a fényképek sok jóval kecsegtettek. Azonban a valóság közel sem tükrözte fentieket, így az egyik lakóval folytatott éles vita után (melynek témája a magyar belpolitika és O.V. kormányzása volt) csalódottan távoztam a helyszínről, s mentem megnézni a leendő munkahelyem irodájának felújítási munkáit. Odaérve szimpatikus kép fogadott, ugyanis a főnökök maguk dolgoztak azért, hogy hétfőre minden készen álljon.
Este egy filmvetítésen vettem részt Róma egyik mozijában. Egy dokumentumfilmet tekintettünk meg, melynek címe Nefarious és a XXI. századi (modern) rabszolgaságról szól, azaz arról, hogy a lánykereskedelem, prostitúció milyen óriási méreteket öltött, legfőképp a volt keleti blokk országaiban és Ázsiában. Megrázó 90 percet éltünk át nézőtársaimmal, ugyanakkor sajnos én már tudatában voltam ezeknek a borzalmaknak (a bíróságon eltöltött munkaévek révén). E lányoknak, gyermekeknek sokszor nincs beleszólásuk életük irányításába, szüleik, futtatóik kényszerítik őket erre a tevékenységre. Ám hála Istennek volt köztük olyan (lány, illetve futtató is), aki bizonyságot tett arról, hogy van kiút ebből az életmódból is Jézus Krisztus révén.
A film után egy ital mellett beszéltük át/meg/ki a látottakat a barátokkal, ismerősökkel, így zárva e tanulságos estet.
A vasárnap egy része is még e film hatása alatt telt, az Istentiszteleten is érintettük e témát. Alkalom után a gyülekezetből páran (kb.15-en) túrisátskodtunk egy kicsit a Campo dei Fiori, Via Giulia környékén (ahol a Magyar Kultúrintézet is található, s ahol megjegyeztem, hogy egy napon itt fogok élni, dolgozni, tekintettel arra is, hogy itt tanultam meg magyarul írni, olvasni.:)) Nyílt napot tartott néhány múzeum, ezért is szerveztem ezt a sétát, ám sok kiállításról lekéstünk, a kizárólagos délelőtti nyitvatartásra tekintettel. Ez azonban nem szegte kedvünk, bebarangoltuk a zsidó negyedet, innen pedig a II. Viktor emanuel Emlékműben lévő kiállításokat jártuk végig. Az estét egy jó kis spaghettipartyval zártuk, megtanultam ugyanis egy új receptet, s ezt készítettem el a meghívásomat elfogadóknak.:) Jó kis nap volt, de egyet megtanultam: ilyen létszámnál diktatórikus eszközöket kell alkalmazni, sokkal határozottabban és gyorsabban kell fellépni, irányítani kell az embereket.:)
