Belenéztem az archívumba, s pont ma 3 éve, hogy elindítottam akkor három hónaposnak szánt útinaplómat. Igaz, hogy november 30 volt akkor a terv szerinti utolsó napom itt, ám már akkor 3 kérdőjellel.:))
A nyári szünet után vasárnap (aug.30.) újraindultak az Istentiszteletek, ezúttal szabad témában.
Időről időre le fogom írni, hogy mi volt fontos számomra egy Istentiszteleten.
Az Igehírdető Péter apostol sikertelen éjszakai halászatát elemezte.
Arra bíztatott, hogy "dobjuk be újra hálóinkat"- pont úgy, ahogyan Péter is tette Jézus bátorítására (annak ellenére, hogy az ötlet önmagában "szakmaiatlan" volt:))
Lehet, hogy el vagyunk kenődve - mint Péter, amikor nem fogott semmit - ám Jézus arra bíztat: próbáld meg újra, még egyszer. Lehet, hogy pont akkor, amikor semmi értelme (legalábbis úgy tűnik).
Mindenkinek vannak tervei, álmai, vágyai: dobd ki a hálód", próbálkozz, tudva azt, hogy Jézus, aki erre bátorít: meghalt Érted!Utána pedig feltámadt!
Ma reggel azt olvastam:
„Az álmok mindig egy számmal nagyobbak, amikor kapjuk őket, hogy belenőhessünk.”
Ne félj hát nagyot álmodni (ld fenti álomszerű,noha szűk kép Calabriabol melyet egy kedves ismerősömtől kaptam).
Ha Istennel teszed, Ő segít belenőni.
Ha pedig nem valósul meg, ne búsulj: minden nap álmodunk!:)
