Érdekes héten vagyok túl, hétfőre ugyanis lebetegedtem, kezdődött egy erős torokgyulladással, de hála az ima erejének és Istennek ez 1 nap alatt el is múlt, maradt a láz és az erős megfázás. Mivel nem szeretem a „betegszabadság” intézményét, s otthon is többnyire jártam betegen munkába, ezért gondoltam itt is megtartom jó szokásomat!:) Nem is volt belőle „gond” egy ideig.
Kedden első ízben elhívtak, s elmentem a kollégákkal együtt ebédelni, mókás volt, bár néha mintha kínaiul beszéltek volna, ugyanis római dialektusban folyt a beszélgetés egy jelentős része, s az minden, de nem érthető:))! Ellenben az ebéd tényleg nagyon ízletes volt, otthoni barátaim tiszteletére és emlékére steaket rendeltem. Azt hiszem nem fogok mindennap eljárni velük, s nemcsak azért mert ők se mennek ki minden nap ebédelni, hanem legfőképp azért, mert 1,5 órás volt az ebédszünet, s az azért elég hosszú, főleg annak fényében, hogy délelőtt kaptam egy határidős fordítást, melyet be kellett fejeznem estére. Ráadásul mivel nehéz ebéd volt, ezért szemeim is elnehezedtek a délután közepére, küszködtem is, hogy el ne aludjak!:))
Este elmentem 1 klasszikus koncertre (hangversenyre) Róma egyik eldugott ám gyönyörű templomába. A program alapján (Szt. Ágoston életéről szóló mű volt terítéken) többet vártam, ám mivel 20 percet késtem (kicsit eltévedtem ugyanis:)), illetve nemcsak hangszeres mű volt, hanem énekeltek is (ráadásul németül…), kissé csalódottan tértem haza.
