A 2,5 òràs ùtnak csak a vége volt picit feszült, mert jött egy email, mely szerint kicsùsztunk egy hatàridőből, s csak az autòban konstatàltuk e rossz hìrt.
Mivel a kolléga felesége sienai, ezért meglàtogattuk az "apòst", aki nagyon finom ebéddel vàrt minket, itt egy pohàr finom bor tàrsasàgàban jòt beszélgettünk, majd elbùcsùzva visszafele vettük az irànyt Ròmàba. Egy ideig még beszélgettünk hitről, az élet nagy dolgairòl, de mivel tudtuk, hogy visszaérkezvén a vàrosba dolgozni kell, ezért elébe mentünk a dolgoknak: elővéve a laptopot az ùt nagy részében dolgoztunk, mely azért volt mòkàs, mert ő vezetett, én pedig fordìtottam, melyet ő rögtön ellenörzött. Nem volt egyszerű dolgom, mert végig szemembe sütött a nap, ìgy alig làttam valamit. Mindazonàltal a munka eredményesnek bizonult, mert a vàrosba érkezve azt mondta, hogy nem kell màr visszamennem az irodàba, ìgy hàt jò hétvégét kìvànva elbùcsùztunk.:)
