E nem épp eseménytelen (és pihentető:)) hosszúhétvége után bevallom őszintén nagyon nehéz volt hétfő reggel visszarázódni a munkába, elkezdeni egy új munkahetet, főleg annak fényében, mert ismerőseim nagy része még mindig a városban volt.
Első körben a hölgykülönítmény hozta el hozzám útipoggyász felszerelését megőrzés végett, majd kicsit hosszabb ebédszünetet engedve magamnak azon barátokkal, akiket sajnálatosan a legkevesebbet láttam (de hálát adva azért, hogy ők jól elvoltak négyesben is:)), megnéztem „gyors” másfél óra alatt a környéket (Spanyolország tér és Szentháromság lépcső, kis utcákon barangolva eljutva a Piazza del Popoloig, közben nekik is megmutatva a Pompi nevű tiramisú helyet, elérve a villa Borghese szép kilátójáig-fenti minikép is e helyütt készült).
A búcsút követően a délután – már-már szokatlanul – munkával telt, s a vezetőügyvéddel való egyeztetéssel az esetleges (első körben legalább december 20. napjáig való) szerződés-hosszabbításról, mely során azt hiszem eléggé ügyesen érveltem, így már tényleg "nem az én térfelemen pattog a labda". November közepe fele ígértek végleges választ.
Munkanapom azért nagyon hosszú sem volt, ugyanis a vendégsereg nagy része ezen a napon tért vissza Budapestre, így egy hosszabb búcsú reményében és tudatában már 18 órakor eljöttem a munkahelyről, s csatlakoztam az épp vacsorázó, s utazásra váró 7 +1 személyes különítményhez. A Termini pályaudvarhoz közeli kis étteremben (ahol érdekes módon eddig az összes ismerősöm utolsó /római/ vacsoráját fogyasztotta) csatlakoztam hozzájuk, s egy vidám, hangulatos beszélgetést követően egy buszra feltéve őket szomorú búcsút vettem (azaz vettünk) tőlük, ugyanis egy személy még maradt fél napot, így a hátfő estét még vele tölthettem.
Ez egy nagyon kellemes este volt, ugyanis végigbeszélgetve e kedves egri ismerőssel három órát elmetroztunk a Szt. Péter bazilika közelébe, ahol egy rövid séta és pizzazas után a Spanyolország térre mentünk, innen kis utcákon keresztül a Trevi kúthoz, majd a Pantheonhoz siettünk, hogy aztán kedvenc fagyizóhelyemen elfogyasszunk egy óriásfagylaltot, majd ennek erejétől vezettetve még a Piazza Navona-ra is bekukkantsunk, és a közeli nagyon hangulatos tipikus római kis utcás negyedben barangoljunk, majd az est végén hazabuszozzunk.
Tartalmas hat napot tudva hátam mögött elégedetten hajtottam álomra fejem.
