Kedden két állásinterjú várt rám: az első koradélután, egy közvetett Marketinggel foglalkozó cég hívott be elbeszélgetésre. A cég két humanitárius szervezet (alapítvány) részére gyűjt adományokat, az olasz és a világon élő rászoruló (éhező, beteg, analfabéta, szegény) gyermekek támogatására. Mivel szimpatikus voltam a cég vezetőjének, ezért behívott egy csütörtöki második fordulóra.
Délután belenéztem a karnevál zárónapi rendezvényének lovas műsorába (fenti kép a Piazza del Popolo-n található kaput ábrázolja, sajnos kissé elmosódott, mert egy mozgófilmet vetítettek rajta, s lehetetlen volt jobb képet készíteni:)), melynek keretében zenekarok kíséretére a rendőrség kötelékébe tartozó lovak-lovasok mutatták be produkciójukat, valamint lovasterápián keresztül gyógyuló fiatalok adtak példát arról, hogy egy (szellemileg, testileg, értelmileg, pszichikailag) sérült tizenéves hogyan gyógyul meg betegségéből a lovak segítségével.
Esti állásinterjúm a már említett ingatlanirodai állás második fordulója volt a cég vezetőjével. Érdekes, egy órás elbeszélgetés volt, melynek során 10 percen keresztül arról kérdeztek, hogy mi a véleményem a pápa lemondásáról…
Ezt most ehelyütt nem írom le, nem osztom meg, mert hosszú lenne, de akit érdekel, annak szívesen leírom.:) Maga az interjú jól sikerült, jövő hétig gondolkodik mindkét fél (azaz ők és én:)), majd meglátjuk, hogy folytatódik ez a két hét óta tartó kapcsolat.
Este ismét az egyesületi munkával voltam elfoglalva, remélem most már tényleg a célegyenesben vagyok e munkát illetően.
