Ez a lassan véget érő szeszélyes hónap sok „mókát és kacagást” is tartogatott.
Ennek egyik eseménye volt, mint már említettem, volt egy focikupa (április 13-án), melyen részt vettünk pár haverral (fenti kép is ekkor készült, még az 1. meccs előtt, amikor már mindenki pesszimista még mindenki optimista volt…).
Végül 2 meccsen 2 vereséget szenvedtünk, eléggé össze-vissza, taktika nélkül játszott a csapat, én persze nagyon kiváló teljesítményt (és szerény viselkedést) nyújtottam, végül a pályán eltöltött percek átlaga alapján csapatom (egyik) legjobbja (és legszerényebbje) voltam annak ellenére, hogy csak kapufáig jutottam. Most először nyílt alkalmam aktívan játszani kedvenc sportom, mióta itt vagyok Itáliában, vicces volt, hogy mennyire más a „futball kultúra” itt, mint otthon, még így kispályán is…: most már világos, hogy miért négyszeres VB győztesek e csodás sportágban kedves spaghettikedvelő brátaim.:)
Ennek a délutánnak az is érdekessége volt, hogy egy pár nappal korábban megismert fiatal amerikai házaspár férfi tagja odajött hozzám (akkor találkoztam/beszéltem vele életemben harmadszorra) mondván: úgy hallotta szállást keresek május hónapra. Nem tagadtam, hogy valóban ez a helyzet, mire azt mondta, hogy mivel ők május 2. napján hazamennek feleségével pár hónapra, odaköltözhetek hozzájuk májusra (vagy akár addig míg vissza nem jönnek augusztus elejéig), s csak a rezsiköltséget kellene fizetnem.
Mondanom sem kell, hogy meglepődtem, de egyben nagyon megörültem e lehetőségnek, nemcsak azért, mert ez a lakás állítólag jóval nagyobb és szebb, mint ahol most vagyok (bár ezt is eléggé szeretem:)), nemcsak azért, mert olcsóbb is lesz, mint a jelenlegi, hanem főleg azért, mert egy olyan valaki ajánlotta fel, akivel eddig tényleg háromszor találkoztam…! Ők is keresztyének, s hallották, látták, hogy szükségben „szenvedek”, ezért felajánlották ezt az átmeneti lehetőséget nekem, s egy másik srácnak (így már azt is tudom, hogy lesz 1 lakótársam, aminek szintén örülök:))
Szóval csak meg akartam osztani, hogy Isten milyen csodálatos módon gondoskodik tényleg hónapról-hónapra lakhatásomról! Nagyon sokszor eszembe jut a bibliai Ábrahám személye, akinek élete, története meghatározó szereppel bírt 2013. január 15-i visszajövetelem tekintetében.
