Fenti kérdés minden ember életében megjelenik - szàmtalan alkalommal... Az én életemben, ròmai "kalandozàsom" soràn is meg-megjelenik, sokféle formàtumban.
Az elkovetkezo idoszakban pàr hozzàm kozel àllò ember hagyja el a vàrost, mely nem fogadta magàba… Vagy mégis… Màr magam sem tudom. Hogyan tovàbb?
A héten visszakoltozik szulovàrosàba azon lakòtàrsam, akivel majd’1éve egyutt lakom... Furcsa lesz nélkule, elvégre 4 helyen is laktunk ezen idoszakban. Sajnàlom, hogy elmegy, de az élet màr csak ilyen…
Két-hàrom hònap mùlva visszakoltozik hazàjàba 1 màsik szàmomra kedves csalàs, akiknek véget ért ròmai kuldetésuk (az Apuka az amerikai haditengerészetnél dolgozik.. Ez is az élet része… Hogyan tovàbb?
A gyulekezet egyre novekszik. A hàzicsoport egyre fejlodik, jò kis beszélgetések, épìto vitàk àltal novekszunk. Am a koordinàlòtàrsam, 3hònapon belul valòszìnuleg szintén befejezi ròmai pàlyafutàsàt. Egyszer mindenki elmegy...Vagy mégse?! Hogyan tovàbb?:)
Ugy néz ki, hogy a héten sikerult nyélbe utni az 1. Igazi uzletet a cégnél, ahol dolgozom. Azonban eléggé “Tamàskodò” mòdon ezt csak akkor tudom megerosìteni, amikor az adàsvétel végbemegy. Ez pedig csak jùnius elején fog bekovetkezni. Addig marad a robotolàs?! Hogyan tovàbb?
A héten volt egy “kuzdelmem” a vezetoséggel is: mivel 3-4 havonta haza kell mennem egy kis idoszakra, àprilist szemeltem ki eme tervem megvalòsìtàsàra. Igenàm, de a repjegyàrak a Hùsvét kozeledtével megduplàzòdtak az eddigiekhez képest. Igy hàt kértem Istent, hogy mutassa meg: hogyan tovàbb? Mikor menjek, mehetek, legyen ùjra “normàl/olcsò”àrù a repjegy. Màsnap megnéztem az àrakat, s talàltam egy hetet, amikor igen kedvezo volt az àr, ìgy jeleztem a vezetoségnek eme szàndékom (akik természetesen nem tàmogattàk az egy hetes hazautam), végul megegyeztunk, ìgy eleget téve honpolgàri kotelességemnek hazamegyek szavazni, csalàdozni, baràtokkal lenni aprilis elején. Valòban megtapasztaltam azon Ige jelentését, hogy: “Semmi felől ne aggódjatok! Bármilyen helyzetben vagytok is, imádkozzatok! Hálaadással kérjétek Istentől, amire szükségetek van”.
(Eme dontésemet fenti képen làthatò parkban hoztam, tavaszias kornyezetben, s a "Hogyan tovàbb?" cìmet adtam neki:))
Amùgy a napok telnek-mùlnak: szulinapi bulikban, karaoke esten, Bibliaòràn, film,- és jàtékesten, focimeccs-esten voltam az elmùlt héten. De a kérdés tovàbbra is: Hogyan tovàbb?
Isten tudja… Ugyanis: “Isten békessége, amely minden képzeletet felülmúl, megőrzi majd szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban”. Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amelyek igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek. Továbbra is úgy éljetek és tevékenykedjetek, ahogyan azt tőlem láttátok, hallottátok, tanultátok és elfogadtátok, akkor veletek lesz a békesség Istene.”
(Az idézetek Pàl Filippibeliekhez ìrt levelbol vannak)
