KudaRóma

Túl vagyok lassan az 1.héten, kezdek visszarázódni a római élet speghettifergetegébe, bár az első pár nap még a “jet lag” okozta nehézségek kozmetikázásával telt.:)
Az első 2 zombi munkanap után alvókúrát vettem, parkba mentem (fenti kép is ekkor kelt), olvasgattam, elmélkedtem az élet nagy dolgairól, készültem a pár nap múlva induló házicsoportra (ahol Jakab levelét fogjuk tanulmányozni április elejéig), s természetesen elfogyasztottam az év 1. fagyiját, amiről csak annyit jegyeznék meg, hogy a Menyországban biztos olaszok fogják készíteni a “gelato”-t – s azt hiszem ezzel mindent elmondtam:).

Aztán vasárnap reggel elindult a templomi henger: beindult (számomra) a gyülekezeti élet. Mindenki nagyon kedvesen fogadott, ugrott a nyakamba. Jó olyan helyre visszajönni, ahol várnak, szeretnek. Nekem abban a kiváltságban van részem, hogy két ilyen hely is van életemben: OTTHON (azaz Budapest), s itten (azaz a római gyülekezet).
Az érdekes és gyakorlatias alkalmat (alapige Péter I. levele 4. Rész 7-11.vers) itt lehet meghallgatni: https://www.youtube.com/watch?v=MCpExz-ekMk (nyugi, nem kell feltétlenül olaszul tudni hozzá, ugyanis 1 amerikai vendégtanító beszélt 11-én – angolul:))

A nap további része a fociról szólt: koradélután a klasszikus labdarúgásról (kedvenc csapatom 3:1-re diadalmaskodott, majd a római derbyt tekintettem meg lazio szurkoló-őrült lakótársammal) a késődélután-éjszaka pedig az amerikai tojáslabda fociról (röviden NFL:)). Jó kis móka volt, ám végére úgy elfáradtam, mintha én magam sportoltam volna egész nap (pedig közel sem volt így, annak ellenére, hogy szükség lenne rendszeres testmozgásra:))