Nagy élmény volt àtgondolni magamban az eddig történteket, hàlàt adni a jò és rossz dolgokért egyarànt (bizony a rosszért is lehet, mert Isten ezeken keresztül is nevel-formàl, még akkor is, ha ez nem tùl kellemes...), tudvàn, hogy Isten eddig mindig velem volt életem soràn. S ez, a mai bizonytalan helyzetben, vilàgban nagyon fontos dolog számomra, nem akarok közhelykirály lenni, de talán mindennél többet ér.
Nagyon jò, hogy van Valaki (aki történetesen a vilàg URa), Aki igy gondoskodik ròlam, Aki miatt nem vagyok (s nem is érzem magam) egyedül, még ha erről olykor meg is feledkezem. Mindenkinek csak ajànlani tudom ezt a kapcsolatot!:))
Tényleg mesés (màr-màr giccses:)) volt az egész: a naplementét gyönyörű csillagos ég követte.
Sok imatémàm volt (annak ellenére, hogy otthonròl kevés érkezik, szòval, aki akar: bàtran irjon ha van imakérése:)), köztük a kedvencem időjàràssal kapcsolatos. :) Történt ugyanis, hogy a katasztròfavédelem kiadva a narancsriasztàst előre figyelmeztetett òriàsi eső, szélvihar vàrhatò egész hétfőn, tehàt az lenne a legjobb, ha senki nem mozdulna ki otthonròl...Tavaly hasonlò volt, akkor több halàlos àldozata volt a viharoknak, igy gondolom előre akartak mindenkit figyelmeztetni. Kértem tehàt Istent, akiről azt irja ugyebàr a Biblia, hogy a természet URa is, hogy kerülje el ez az òriàsi baj a vàrost és òvja meg az embereket...
Vidàman, nagy békességgel a szìvemben tàvoztam a tengerpartròl, ahol még egy làbmàrtòztatàsra is vàllalkoztam, s a vìz egyàltalàn nem bizonyult hidegnek!:)
