Kedves olvasó!
közel 3,5 havi őszi-téli álom után, közkívánatra ismét megpróbálom felvenni a modernkori naplóírás tavaly elvesztett s elfeledett fonalát ebben a - lelkészem által minden idők legjobb 2015. évének kikiáltott :)) - kihívásokban nem szűkölködő új esztendőben.
Ám ahogy egy kedves volt osztálytársam mondta mindig:"nem ígérek semmit, de azt betartom." (mondjuk ez a mondat kíválóan illeszkedik jelenlegi munkájához:))
Boldog, próbákban és áldásokban gazdag új esztendőt kívánok - immáron, újfent Rómából.
Ma reggel érkeztem vissza kis tanácstalansággal, igencsak fáradtan, kialvatlanul, ám megannyi otthoni szép emlékkel, ajándékkal, s kiváncsian várva merre vezeti utam Isten ebben az évben.
Kívánom mindenkinek, hogy ebben az évben (is) "Isten legyen napjainak szerzője". Hogy mit is jelent ez konkrétan, a gyakorlatban, azt mindenkinek egyénileg kell megtapasztalnia, megharcolnia.
Segitségképp álljon itt fenti lélegzetelállító kép Budapest ékszerdobozáról (ennek kapcsán imám az, hogy ne csak külsőségekben legyen tiszta, arany, világos, vonzó, hanem belülről is:)), valamint a római gyülekezetem frissen megjelent CD-jének címadó dala:
https://www.youtube.com/watch?v=_Z08LZSjBsE
