De nem ám akárhogyan indultam a park felfedezésére, hanem (és most biciklis barátaim remélem nagyon büszkék lesznek rám): kerékpárral!!!! Amit – ha valaki kicsit is ismeri Rómát – igen kalandos vállalkozás.
Előtte persze 1 közeli fagyisnál bátorságot merítettem 1 jó nagy adag fagylalttal, utána hegynek (na jó, dombnak) fel közelítettem meg a parkot (belátom, ha esetleg 1x indulok a tour de france kis kerékpárversenyen nem én leszek a hegyimenő...no de maj segítséget kérek a jó öreg Armstrongtól, ő úgyis erős, legalábbis névben:))).
Beérve fel s alá, össze-vissza cikáztam, olykor megálltam nézelődni, hogy az óriásréteken milyen vidámsággal fociznak (a parkos amatőröket elnézve igencsak érthető miért is 4X-es világbajnokok labdarúgásban…), röpiznek, tollasoznak, vagy csak egyszerűen táncolnak az emberek…!Valóban igen vidám egy népség…ez kétségtelen.
