KudaRóma

Ezzel a szakàcshaverral és lakòtàrsàval szombaton "steakpartyt" rendeztunk! Nem volt olyan finom, mint a képen làthatò foétel, melyet a frascati vasàrnapon fogyasztottam, de azért ìgy is az egyik legjobb volt kinttartòzkosdàsom ideje alatt. Ràadàsul volt "bruschetta" eloételnek, s sok zoldség koretnek, tehàt adtunk az egészségnek...:)

Na jò, azt hiszem nem teszek fel egyelore tobb ételes képet, annyira talàn mégsem érdekes ez, mint elsore tunt (vagy màr akkor se volt az), elvégre is: "nemcsak kenyérrel él az ember..." (na azzal amùgy pont nem itt Ròmàban, mivel méregdràga és hamar kokeménnyé vàlik)... Itt tehàt Jézus szavait imàdkozni ("mindennapi kenyerunket add meg nekunk ma") elég merész dolog...:))

Az olaszok leves helyett mindig valami tészta vagy gnocchi-félét esznek (kulonleges hàzi készìtésu szòszokkal)! Azt hiszem ezt konnyen megszoktam anno mikor megérkeztem, bàr 1 jò kis hàzi gulyàs vagy borsòleves néha hiànyzik...:)

Amùgy mostanàban nagyon el vagyok "kényeztetve" kulonleges ételekkel: osszebaràtkoztam ugyanis egy Parioli negyedben (ez a luxusnegyed Ròmàban) szakàcskodò sràccal, aki egy Michelin csillagos étteremben dolgozik... no de errol bovebben màskor.

Utòbbi két hétvégém az “eszem-iszom, dìnom-dànom” jegyében telt...

Kezdödött egy Verdi-Erkel esttel, aztàn “imaòra” keretében olyan ter ülj-ter ülj asztalkàmat varàzsoltak a gyulekezet asszonyai, hogy mi férfiak szòhoz sem jutottunk a sok finomsàgtòl. Ezt egy éjjel “Vespàzàssal” (Ròma fontosabb pontjainak bejàràsa kismotorral) és mùzeumlàtogatàssal kellett leöblìtenem.

Eképp a vasàrnapi Istentiszteletre kellő  fàradtsàggal érkeztem, àm utàna nagy lendületet véve Frascati települése felé vettük az irànyt. Ebben a kis “ékszerdobozban” elfogyasztottunk egy 3 fogàsos, tipikius olasz vasàrnapi ebédet egy “vintage” étteremben: kezdetnek sonka-mozzarella-szalàmi-sajt grillezett zöldségkvintettel indìtottunk (a fotòn az előétel làthatò), ezt 2 féle gnocchi követte, majd 2 fajta töltött/grillezett hùs salàtàval. Mindez természetesen helyi, illatozò vörösbor tàrsasàgàban. Majd elindultunk feltérképezni az egy hònap mùlva esedékes keresztelő -Istentisztelet helyszìnét Lago di Albanonàl. Kemény tàrgyalàssorozatot kezdtünk a tulajokkal, a tavalyihoz képest borsos àron kìnàltàk a helyet, de nem hagytuk magunkat, végül valòszìnüleg elfogadjàk a mi ajànlatunkat. A hazaùt soràn egy jò kis politikai vita is belefért a menübe, majd elvileg egy “all you can eat” helyre voltam hivatalos, de a kipukkanàs szélén àllva végül csak jelenlétemmel gazdagìtottam az est fényét.

A hétköznapok elég szürkén telnek: az egész napos (irodai) munka utàn heti kétszer futni jàrok, néha kondizom, heti egy filmet engedélyeztem magamnak, szerdàn mindig a Bibliaòràé a főszerep, előtte készülök vagy gyülekezeti tennivalòkat intézek.

Az EU vàlasztàs hétvégém beszàmolòja ezen hétvége tovàbbi képei utàn...

A 3 hosszùhétvége utàn szokatlan s nehéz volt visszaràzòdni az elmùlt 2 hét teljes munkahétébe, ebben azonban segitségemre volt a szàmos aktìv program, amit beiktattam “tàncrendembe”. Lassan vége van a – szàmomra idén nem tùl izgalmas olasz – focibajnoksàgnak, azért haverokkal mindig osszegyulunk megnézni 1-1 meccset. Foleg az egy héttel ezelotti INTER-Lazio volt meghatò, mivel a csapat KAPITANYA (Javier Zanett) az idény végén sajnàlatosan szogre akasztja a fockacipellot. Ez lehet, hogy sokakat nem érdekel, szàmomra mégis fonros, nagy veszteség, egy igazi példakép tàvozik az aktìv jàtékosok soràbòl. Tiszteletére szòljon e videò:

 https://www.youtube.com/watch?v=IR3HKeHXeBE

Ezen kìvul “Open House Rome” volt mùlt hétvégén, ami azt jelentette, hogy az osszes nagyobb, torténelmileg fontos és impozàns épulet nyitva volt. El is mentem a Szenàtusba, a spanyol kultùrintézetbe, a Palazzo Veneziàba,s még 1-2 helyileg hìres épuletbe, ìgy egy jòt “tùristàskodtam”. Fenti kép pl. A “mercati di Traiano” elott készult, annak romantikus fényeiben pompàzva…

Ez az idoszak tobb személyes talàlkozòròl, megbeszélésrol is szòlt, ezekbol sokat tanultam, némely igencsak bàtorìtò volt, segìtett kicsit jobban làtni a nyàrig kovetkezo idoszakot.

A mozi hetét is lezàrta a vàros a tegnapi nappal, ezen unnep alkalmàval kedvezményes jegyeladàs révén lehetett megnézni a filmeket. Jòmagam 2 alkotàst tekintettem meg: A csodàlatos pòkember 2. Részét, valamint a Grand Hotel Budapest c. filmet. Mind2-t rendkivul szòrakoztatònak talàltam, elobbi megtekintésével “precedenst teremtettem”, ugyanis életemben talàn eloszor egyedul mentem moziba, eddig ezt a szòrakozàsi mòdot mindig csoportosan mìveltem, àm mivel magamra maranta, ezen alkalommal egyedul làtogattam el a filmszìnhàzba. Nem ùgy, mint a 2. film vetìtésekor, amikoris a vàros szìvében lévo egyik muvészmoziban voltunk. A filmnek semmi koze nincsen a magyar fovàroshoz a nevén kivul (nemhiàba, olyan ez, minta z elozo Alkotmàny:)), azonban nagyon aranyos film, remek, mese beli képi vilàggal és kivàlò szinészekkel. Ha valaki egy konnyed esti szòrakozàsra vàgyik, akkor mindenképpen ajànlom ezt a rovid vìgjàtékot.

Mindenkinek jò hétvégét, jò pihenést.

Toszkàn "minikörutam" Siena vàrosàban ért véget màjus 4-én, ahol volt lakòtàrsamat, s annak gyuelekezetét làtogattuk meg. Aranyos kis közösség, nagy szeretettel fogadtak minket, s ami kulön tetszett, hogy az alkalom utàn egyutt maradnak, s  fogyasztjàk el a vasàrnapi ebédet. Mint egy igazi, nagy csalàd. :)

A lakoma utàn körbenéztunk a festöi vàrosban (fenti képen a vàroshàza làthatò), az idö is kitisztult, amint az alkalom uzenete is: elképzelni egy vilàgot, ahol mindig, mindenben ott van Isten. Ahol nincs többé gyàsz, fàjdalom, szomorùsàg. Ez valòsàg lesz azoknak, akik hisznek Benne. Làthatòvà a Mennyben, olykor a mindennapokban is.

Meg akarod ezt tapasztalni Te is, kedves olvasò? Kérd hàt ezt ma Istentol!:))

Màjus 3-àn reggel egy autònyi emberrel Firenze vàrosàba làtogattam (fenti kép a vàros panoràmàja). Csapadékot jeleztek egész hétvégére, ehhez képest amikor kiszàlltunk az autòbòl elàllt az eso, késobb a nap is kisutott, igy bejàrtuk e mesevàrost. Mindenkinek ajànlom, aki szereti a szépet, romantikust, antikot.:)

Egy egy napos konferenciàra érkeztunk, melyet volt lakòtàrsam szervezett, csupàn azt felejtette el kozolni velem, hogy szàmìt ràm is, ùgyhogy amikor késve beestunk, rogton a szàmitògé elott talàltam magam!:) Azonban végul jòl sikerult a rendezvény, fiatalok gyultek ossze imàdkozni ezért az olasz vàrosért, tartomànyért, orszàgért. Két eloadàs is volt, egyet a lelkészunk, màsikat volt lakòtàrsam tartotta, mindketto nagyon buzdìtò volt.

Ezùton én is arra hìvom fel a kedves olvasòt, hogy kérje Istent: segìtse, àldja meg Magyarorszàgot, megyéinket, vàrosainkat. A benne élo polgàrokat, politikusokat, hogy az orszàg javàt szolgàljàk, s kérjuk egyutt, hogy minél tobb ember ismerhesse meg Jézust, mint élete megvàltòjàt!:)

Ehhez egyik kedvenc vàros-zeneszàmomat ajànlom ismét mindenki figyelmébe, mely engem bàtorìtott, hogy eljojjek Olaszorszàgba, de egyben arra is, hogy orszàgunkért imàdkozzunk:)) : 
angolul: https://www.youtube.com/watch?v=NoM0AT8fBvs
magyarul: https://www.youtube.com/watch?v=GqbZDE5M3YM (ez utòbbi kedvesebb szàmomra, hisz otthoni gylekezetem eloadàsàban hallhatò!:))

A nap zàràsaként este megnéztuk a Napoli-Fiorentina olasz kupa dontot, melynek érdekessége csupàn annyi volt, hogy Firenzében voltunk àm a mi tàrsasàgunk a Napolinak szurkolt - sikerrel:)

Màjus elseje idén csutortokre esett. Itt nincs az az idétlen rendszer, mint otthon, hogy ilyenkor kotelezo 4 napos unnep, hanem ha valaki ki akarja venni a pénteket, szabadon megteheti. A munka unnepe természetesen itt Itàliàban is munkaszuneti nap, a vàrosban azonban nem érdemes maradni, mert tele van tuntetésekkel... Igy hàt Frosinone érintésével Alatri telepulésére szerveztem kiràndulàssal egybekotott szulinapi partyt az egyik ismerosomnek. 

A telepulés gyonyoru, az Appenninek tovében fekszik, fenti kép is itt készult, kicsiben egy mini szivàrvàny is làthatò.
Csodàs nap volt, ismét megtapasztaltam az olaszok vendégszeretetét, volt étel-ital-dìnom-dànom boséggel. No meg egy kis kiràndulàs is, hogy lejàrjuk a felszedett kilòkat.

Este fàradtan, de boldogan tértem nyugovòra, felkészulve a pénteki munkanapra, mely gyorsan eltelt. Este megnéztem a heti filmemet, ezuttal az "In time" c. filmet, melyet ismét mindenkinek nagyon ajànlok, ugyanis ez is telis tele van érdekes mondanivalòval. A film egy olyan idoben jàtszòdik, amikor màr nem a pénz a fizetoeszkoz, hanem az ido. Ez maga az életet is jelenti egyben...

Te, kedves olvasò, hogyan élsz az idoddel, hogyan osztod azt be?!...

2014. àprilis 27-én a r.kat.egyhàz "szentté avatott" 2 elhunyt pàpàt. Kulonlegessége az eseménynek 2 tovàbbi - élő- pàpa jelenléte volt. Fenti kép az esemény elotti napon készult. Kivàncsi lévén az elokészuletekre elmentem, hogy megnézzem a népkavalkàdot, mely e hétvégén jellemezte a miniàllamot. Igen hangulatos, szìnes tér fogadott, gitàrozò, tapsolò, éneklo, tàncolò emberekkel. A vidàm hangulatot az érkezo vihar és a rendezok szigorùsàga oszlatta fel, mivel az egész teret éés a korulotte levő utcàkat kiuritették. Egyes forràsok szerint kozel 1 milliò turista jott ezen alkalombòl a vàrosba... Oriàsi tomeg volt mindenhol, ìgy én 1-2 òra utàn igyekeztem kerulni a fontosabb ròmai làtnivalòkat, màr csak azért is, mert egész hétvégén pocsék esős, hideg, szeles ido volt. Inkàbb elmentem futni, meccset nézni, vasàrnap Istentiszteletre a mi kis gyulekezetunkbe!:)

Kultùràlis szempontbòl érdekes esemény volt az, amit a Vatikànban az emberek làthattak, azonban tovàbbra is Egyedul Istené a dicsőség, ő az egyeduli Szent és Igaz. Akik pedig hisznek Benne, megtérnek, mind mind az ő kicsiny szentjei, gyermekei.
Kiemelés és megkulonboztetés nélkul. 

Aprilis 25-e itt nemzeti ünnep, ez idén péntekre esett, ìgy kihasznàlva a jò idöt Viterbo vàrosàba làtogattunk egy autònyi tàrsasàggal. Délelött részt vettünk egy imaalklamon ("ima minden provinciàért" rendezvény zàròeseménye volt), éneklésen egy helyi kis gyülekezetben, délutàn pedig egy különleges vàrosnézésen voltunk: mikozben megneztük a làtvànyossàgokat mindenhol enekeltunk, imàdkoztunk a vàrosért, az emberekért, Igéket olvastunk fel. Klassz volt, föleg mert 4 embert ismertem az esemény elött, de sokan voltunk s különleges köteléket érteztem közöttünk, annak ellenére hogy sokféle felekezetböl gyültünk össze. 

"Megteremtetted az örökkévalòsàgot, hogy örökké szeress minket!" - àll fenti idézet fordìtàsaképp.

Vége a keresztyénség legfontosabb ünnepének: a Hùsvétnak. Azért vàlasztottam ezt az idézetet, mert ez is jòl kifejezi ezen ünnep jelentoségét, értelmét. Isten örökkévalò szeretetét ugyanis Fiànak, Jèzus Krisztusnak kereszthalàlàval, majd feltàmadàsàval tette teljessé. Ez a Hùsvét  - szàmomra.

Itt Ròmàban àltalàban leginkàbb a pàpàròl szòl ez az ünnep, a Szent Péter téren 150-200ezer ember tolongott idén is. A szokàsos “Urbi et orbi” àldàs mellett aktuàlis dolgokròl (Ukrajna, Szìria helyzete, szegénység, stb.) szòlt Ferenc, remélem azért sokakban Jézus feltàmadàsa marad a legfontosabb!:)

Hogyan telt idén ez az ünnep itt Ròmàban szàmomra?! Szinte alig maradtak ismerősök, ugyanis ilyenkor a ròmaiak elmennek a vàrosbòl, a turistàk pedig megszàlljàk Ròmàt. Pénteken munka utàn kicsit “rekatolizàltam”, ezért részt vettem a “Via Crucis” rendezvényen a Colosseumnàl. A pàpa jelenlétében a Colosseumbòl indulva végigmesélik a “stàciòkat”, imàdsàg és éneklés kìséretében felolvassàk a szenvedéstörténetet. Idén nem volt jò a szervezés, ugyanis a pocsék hangosìtàs élvezhetetlenné tette e megemlékezést. Szombaton nagyon rossz volt az idő, ezért jobbàra otthon pihengettem, takarìtottam, meccset néztem, elmentem futni, estére pedig a Ròmàban maradt baràtokat invitàltam magamhoz (lakòtàrsaim is mind elutaztak), s egy jò kis magyaros hùsvéti lakomàt rendeztem. Az est keretében felolvastuk az Evangéliumokbòl a szenvedéstörténetet, beszélgettünk, jàtszottunk.

Vasàrnap volt hùsvéti Istentisztelet, majd az egyik csalàd meghìvott hùsvéti ebédre. Rocca di papa településen laknak, tehàt sikerült kiszakadni a ròmai turista forgatagbòl is:). Este elmentem kosarazni pàr haverral, majd filmestet tartottam otthonomban. A “Her” c. filmet néztük meg, melyet mindenkinek ajànlok, mert bàr lassù, igencsak elgondolkodtatò üzenettel bìr, jòl előre vetìti, merre is tart a vilàg a telekommunikàciò terén. Szàndékosan nem àrulok el többet a filmről, àm ha valaki megnézi, szìvesen diskuràlok ròla – privàtban :)
Hùsvéthétfőre kiràndulàst szerveztünk, kb. 15-en “Appia Antica”-t làtogattuk meg, benéztünk a “Quo Vadis” templomba s a Katakombàk vilàgàba. Nagyon jò idő volt, kicsit le is égtem:), jàtszottunk, beszélgettünk, felolvastuk a Hùsvét utàni eseményeket az Evangéliumokbòl, megismertem jobban pàr ùj érdekes embert; összességében tartalmas 3 nap van hàtam mögött. Valòra vàltak a 73. Zsoltàr szavai, melyet előző bejegyzésemben idéztem. Isten nem hagyott magamra, nem voltam egyedül.:)

Ez a munkahét “csonka”, ugyanis itt aprilis 25-e nemzeti ünnep, ez pedig idén péntekre esik. Màr szervezem is e hétvégét, meglàtjuk mi alakul…